...mert szerinte nem tudom, hogy hol a helyem és elszálltam magamtól és kezelhetetlen vagyok és blablablaaa.
A problémájuk abból adódott, hogy míg régen csönben ültem a helyemen amíg meg nem engedték, hogy odamenjek a vacsimhoz és megegyem, mostanában onnantól kezdve, hogy Anya elkezdi csinálni a kajámat én már hangosan hisztizem. Nyüszítek, nyávogok és közben még az egész testem is beleremeg, hogy felhívjam magamra a figyelmet, nehogy már egy pillanatra is elfeledkezzenek rólam. Na ettől Gazdiék kikészülnek. Csak pár perc csöndet és várakozást várnak el tőlem, de én képtelen vagyok rá. Volt, hogy kiraktak az előszobába a bütihelyre is, hogy viselkedni tudjak. Na akkor rögtön befogtam a szám. Legutóbb Anya próbálkozott ezzel, de beugattam neki és jól rámorogtam. Majdnem szívrohamot kapott az ijedségtől és meglepődöttségtől. Sajnos Apa is szemtanúja volt a dolognak. Úgyhogy elő lettem véve.
Lehet, hogy kaptam is egy pofont a sejhajomra, de erre már nem is emlékszem. Sokkal rosszabb, ahogy beszél hozzám. Olyan fejet vág és olyan hangja van, hogy majd összepisilem magam félelmemben. Ha elkezdi mondani a magáét és rámparancsol, hogy üljek le és figyeljek rá akkor inkább Anyára nézek hátha megmentene. De ő nem foglalkozik velem, közli, hogy Apára figyeljek és menjek csak oda hozzá. Na akkor lassan a közelébe megyek lapos kúszásban, de ha kicsit felemeli a hangját, akkor inkább iszkolok a helyemre. És akkor meg azon húzza fel magát, hogy mért nem fogadok szót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése