Új rokon

Tegnap mikor Gazdiék haza jöttek, rögtön megéreztem rajtuk azt az illatot. Nem tudtam merre jártak, de gyanítottam, hogy valahol kutyáztak. Ezt a szagot még nem ismerem.

Aztán kiderült, hogy új rokonom lesz. Krisztinek tegnap lett egy kiskutyája.

De jó! Nagyon örülök ennek, mert most majd akármikor megyek Anya szüleihez, mindig lesz kivel játszanom! (Persze azért majd jól a tudtára adom, hogy ki a főnök, hiszen mégis csak én vagyok a rangidős!)

De sajnos még nem mehetek át hozzájuk, mert nincs meg a kutyi összes oltása és nem szeretnék Gazdiék ha valamit elkapna tőlem. Nem tudom mit gondolnak, mert hiszen én makk egészséges vagyok, de sebaj. Türelmes leszek.

Anya addig is készített róla egy regiment képet. Apa szerint most még kicsit buta pofija van, de Anya erre a kijelentésre rögtön közölte, hogy kicsinek én is ilyen bamba voltam. (Nagyon ért hozzá, hogy engem froclizzon.)

Mindenkinek Kellemes Ünnepeket Kívánok!

Most már az is tudom mi az, hogy ünnep.
Ünnep az amikor Apa és Anya sem dolgozik, hanem itthon vannak velem, együtt játszunk és pihenünk. Találkozunk a családdal és sok finomat eszünk. Ajándékot kapok és mindenki kényeztet.
Remélem mindenkinek hasonlóan jól telnek az ünnepek!

Karácsony

Egész nap lázban égtem. Gazdiék már kora reggel készülődtek és tettek vettek, én meg aggódhattam, nehogy itt a végén még ki akarjanak hagyni valami jó buliból.

Anya egész délelőtt takarított. Utána egy óriási fenyőfát fektettek a szoba közepére és Apa nekiállt egy nagy késsel faragni az alját. A nagy munka közben az egész lakás körbe tiszta fadarab és fenyőtű lett. Ezért érdemes volt takarítani. Igyekeztem nem zavarni Apát, de azért begyűjtöttem a lepergett darabokból párat, csak, hogy legyen mit rágcsálni. Ennek persze Gazdiék egyátalán nem örültek.

Anya feldíszítette a fát. Mindenféle szép csillogó dolgot tett rá és nagyon szép fényeket. Apa a lakást is kidekorálta, úgyhogy most minden szép karácsonyi fényben úszik.

Anya egy gyönyörű piros pöttyös maslit kötött a nyakamra, hogy én is szép legyek.

Először  Apa családjához mentünk. Melinda ünnepi vacsorát készített. Nekem is jutott ám a finom falatokból és Gazdiék kivételesen egy szót sem szóltak miatta. Én meg élveztem, hogy mindenki együtt van, meg, hogy  kényeztetnek és dícsérik a csodás szalagomat! Össze-vissza rohangásztam és ugrabugráltam örömömben egész este.

Aztán átmentünk Anyáékhoz is. Ott is ott volt az egész család, még a nagyszülők is. Itt is nagy vacsorával vártak minket! Ilyet még nem is hallottam! Egy este alatt két vacsora? Kihasználtam hát az adódó alkalmat és mindent behabzsoltam. Nem is tudom mikor ettem és utoljára egyszerre ennyi finomságot. Már tele volt az egész pocakom, de eszem ágába nem volt semmit visszautasítani, ki tudja mikor lesz legközelebb ilyen alkalom! Szeretem a karácsonyt!

Nagyon későn mentünk haza, már majd leragadtak a szemeim. Gazdiék megszántak és ölben vittek haza. Alig vártam már, hogy bedőlhessek aludni a helyecskémre.

Gazdiék viszont felkapcsolták a fényeket és a karácsonyfa alatt már ott voltak az ajándékok is, köztük az én új játékom is! Azonnal rávetettem magam! Már nem volt kedvem aludni sem, csak rohangásztam az új sípolós kiskutyámmal!

Az örömömnek végül Apa vetett véget, mert megunta a sípolást...

Ki keres, az talál

Itthon voltam egyedül. Unatkoztam.

Gondoltam utána nézek a karácsonyi ajándékoknak amik az asztalon sorakoztak. Egy szemvillanás alatt fenn ácsorogtam az asztal tetején és mindent alaposan megszaglásztam. Kibontottam  még az összekötözött zacskót is és mire leltem? Egy csodaszép játékra. Tuti, hogy azt nekem szánták. Nem is értem miért nem adták még ide, de így most már erre sem lesz gondjuk! Vittem is magammal.

Amint meghallottam, hogy Anya érkezik haza, már spuriztam is be a helyemre és lapultam. Mikor belépett rögtön gyanús lett neki a viselkedésem, de ideje sem volt megkérdezni, hogy " Domino már megint mit csináltál?", mert azonnal belebotlott a játékba. Idegességében csak úgy kapkodta a levegőt és szinte szóhoz sem jutott. A játékomat egy szó nélkül elrakta, majd nagy dühöngések közepette kirakott engem az előszobába, hogy gondolkozzak.

Nem tudom min kéne gondolkoznom. Inkább Neki kellene, hogy minek csinál ekkora ügyet abból, hogy megtaláltam ami amúgy is az enyém lesz.

Hó, hóóóó!!! ...és sok só

Nagyon szeretem a havat. Mostanában van is benne részem. Olyan csodaszép fehér a környék!

Csak az a sok só ne lenne. Tele szórnak vele minden járdát. Ez ember kutyája meg vígan sétál míg egyszer csak belelép egy ilyen kis só darabkába, nem is darabkába, hanem egy öklömnyi nagy só labdába, utána meg húzhatja a lábát. Az a só annyira, de annyira tud csípni és fájni, hogy még nyüszíteni sincs energiám, csak sántikálok össze-vissza és a legszomorúbb pofival nézek Apára. Legutóbb már nem is csak tappancs mosás lett, hanem úgy ahogy voltam bevágott a kádba és megfürdetett. Nem szeretek fürdeni, de olyan szép tiszta lettem utána és a lábam is azonnal a régi volt, úgyhogy nagyon hálás voltam Apának.

Most már legtöbbször ölben visz le sétálni, hogy megkímélje a sós utcától a tappancsaimat, és csak a parkban enged el szaladgálni.

Anya nem ilyen rutinos ám. Most is már majdnem haza érkeztünk a sétából mikor látta, hogy húzom a lábamat és szenvedő fejet vágok. Sajnos nem segített nekem. Néztem rá az előszobából, hogy most nem hív a fürdőbe? Most mi van? Ő meg közölte velem, hogy nincs víz, mert elzárták. Mi az, hogy nincs víz? Én ezt a mesét nem veszem be.

Szerintem bosszút akar állni, mert nagyon megsértődött mostanában rám, mert ha ő hív rá sem hederítek, ellenben Apa ölébe bármikor felugrok és agyon nyalogatom őt.

Új divat

...csak mostanában semmire sincs idejük Gazdiéknak. Legkevésbé rám. Apa csak Anyával van elfoglalva, Anya meg az alvással. A múlt héten még egyszer az is előfordult, hogy elfelejtettek nekem vacsorát adni. Ez az új rendszer. De én sem hagyom ám magam! Ha kiszedik az ennivalómat a tálkámba onnantól kezdve kezdem a hisztit. Keservesen nyüszítek és mérgesen morgolódom, csak, hogy mielőbb megengedjék már, hogy hozzá láthassak. Akkor Anya rákezdi, hogy " Domino, forró. Ki kell, hogy hüljön egy kicsit, mer különben szétégedet a nyelved!" Bánom is én, hogy mit magyarázkodnak! A hisztimtől persze csak Anya is idegesebb lesz és fél percenként szól rám, hogy álljak le. Ettől meg Apa lesz ideges és időnként Ő is rámförmed és csak még tovább késik az engedély. Ettől meg én leszek még idegesebb és azért is folytatom tovább a hisztizést.

Ez egy ördögi kör.

Diótörő

Anya nem szereti itthon a hagyományos koszorút. A karácsonyfa kivételével száműzte itthonról a fenyő ágakat. Szerinte én hamar megcsócsálnám. Így egy tálkát készített gyertyákkal, tobozokkal, diókkal és mandulával. Ez a Gazdiék Adventi  gyújtogatósa.

Nem tudom miért gondolta Anya, hogy ezt nem fogom megkóstolni. Mit megkóstolni, felzabálni?!

Ha olyan hülye volt, hogy szépen kirakta az ebédlőasztalra, akkor viselje a következményeit! Mintha csak nekem terítettek volna!

Egyenként kiszedegettem tehát a diókat és mandulákat a tálkáról, majd a kanapén henteregtem és ott törtem fel őket így tömtem tele a pocakomat a sok finomsággal.

Apát az összegyűrt, szétfetrengett ágytakaró és rajta a rengeteg dió és mandula héja fogadta. Jót nevetett rajta, majd az egészet úgy hagyta ahogy volt, hogy Anyának is el lehessen dicsekedni a dologgal.

Hát Ő nem nevetett.

Új kutya

Már napok óta csak olvadozik a hó és minden csupa sár és latyak.

De ma végre újra elkezdett záporozni a hó! Így Apával  a szokottnál is lelkesebben indultunk le az esti sétára.

Amint átértünk az úton szaladtam mint az őrült és nagy sprinteket vágtam le a friss hóban, körbe-körbe.

Aztán új kutyára lettem figyelmes. Egy kis fehér szőrpamacs volt az egész kis kutya. Még nagyon fiatal, csak fél éves, szóval nem olyan tapasztalt vén róka mint én! Gyorsan a tudtára is adtam, hogy én vagyok a főnök. Apa jól ki is osztott és helyre tett, mert azért mégis viselkedjek már azta kutyamindenségit! Úgyhogy utána tartottam is magam ehhez, és kedvesen viselkedtem. Össze-vissza ugrabugráltunk és hancúroztunk együtt a hóban. Apa közben összehaverkodott a kutya gazdájával és osztotta az észt az új kutya tulajdonosnak. :) Én meg kivételesen mindent megcsináltam amit kért, hogy büszke legyen rám. A srác csak úgy csodálkozott, hogy milyen engedelmes és fegyelmezett vagyok és póráz nélkül közlekedünk!