Reptéri futtatás

Hát már rám fért egy kiadós loholás. Anya kivitt a reptérre a Hármashatár-hegyhez. Jöttek velünk az unokatesói, keresztszülei és Borsi is. Hát Borsival nem nagyon lehetett mit kezdeni. Az egyetlen dolog amit csinált az volt, hogy párszor jól beugatott, mert iszonyú féltékeny. Svédországban nem divat, hogy a gazdik összeengedjék a kutyákat így Borsi is elég antiszociális lett, nincsennek kutya haverjai. Most is csak ácsorgott, nézelődött és a gyerekek ülében ücsörgött.

Én viszont nagyon jót játszottam a fiúkkal!

Kerti móka

Anyával, Anya szüleivel és Lunával kimentünk a kertbe.

Már reggel be voltam sózva, amikor láttam, hogy Anya a táskájába rakta a rongyomat. Minden áron próbáltam magamra felhívni a figyelmet, nehogy véletlenül itthon felejtsen engem.

Apa sajnos nem tartott velünk, mert ő dolgozni ment.

Viszont Lunával kezdünk nagyon jól kijönni így nem unatkoztam. Most már nem az az idegesítő kölyökkutya úgyhogy egész jól eljátszunk együtt. Még a reggelijét is megosztotta velem, ez igazán rendes volt tőle. Anya persze nem értékelte, hogy külön kaját kapok, de beletörődött.

Luluval általában kergetőzni szoktunk meg leginkább labdázni. A munkamegosztás úgy zajlik, hogy ha ő kapja el a lasztit akkor fél útig vissza hozza, aztán leteszi nekem és az én feladatom, hogy odavigyem és a lába elé tegyem annak aki épp játszik velünk. Most leginkább Zsolttal játszottunk. Ő bográcsozott, de főzés közben jó messzire hajította nekünk a labdát amikor odavittem neki. Anya nem sokat foglalkozott velünk. Leginkább a hasát napoztatta és csak akkor játszott egy picit, ha a kezébe vagy az ölébe adtuk a játékot. Kész luxus! Nem is értem, hogy lehet valaki ennyire kényelmes, hogy már lehajolni se hajlandó a labdáért amit alába mellé teszek?

Ja és Anya nagyon gonosz volt. Megfogott és jól lefürdetett minket a jéghideg vízzel. Szegény Luna még sírt és vinnyogott is közben. De Gazdi jól megjárta, mert egyszer csak elszabadult a slag és csak úgy tekergett a levegőben, Őt meg jól összevizezte.

Délutánra rájöttünk Luluval, hogy egész vicces a spriccelő víznél szaladgálni, úgyhogy ott rohangásztunk és labdáztunk. Végül Zsolt megelégelte a dolgot és sajnos elzárta a vízet, mert félt, hogy nem száradunk meg mire haza kell menni és nem akarta, hogy nyakig sárosan másszunk a kocsiba. Azért jó móka volt!

Anya csinált is rólunk pár képet!

Gazdátlan ruha kupacok

Anya mostanában nem sokat foglalkozik velem, pedig igazán értékelhetné, hogy én reggeltől estig követem mindenhová, kitartóan ücsörgök mellette és őrizem őt a nagy pocakjával együtt.

Már sétálni is ritkán megyünk együtt, leginkább Apára marad ez a feladat. Anya csak nyávog örökké, hogy húzom és fáj a hasa, ha meg póráz nélkül visz le, akkor folyton pörög és azon veszekszik, hogy mellette menjek, mert nem tud velem lépést tartani. Hiába. Anya nem a régi.

De most már megelégeltem és gondoltam, hogy nekem is kijár a jóból. Tegnap elmentek itthonról Apával és anya a kanapén hagyott három óriási kupac kis ruhácskát. Nem tudom kinek kell ennyi ruha, mert Gazdiékra kicsi és az is tuti, hogy nem én fogom kapni őket. Minden esetre én szemügyre vettem a holmikat. Először megszaglásztam, aztól össze kavartam a kupacokat, meghemperegtem bennük, majd jót aludtam a halom közepén.

Anya kishíjján szívrohamot kapott mikor haza érkeztek és meglátta mit műveltem. Csak úgy kapkodta a levegőt és be nem állt a szája, mondta nekem a magáét. Apa persze jófej volt és megvédett. Közölte Anyával, hogy hagyjon engem békén, ő tehet az egészről, ha volt olyan hülye, hogy  ott hagyta a dolgait.

Ma viszont dolgozott és nem volt itthon Gazdi, hogy leállítsa Anyát, így végig kellett hallgatnom a papolását miközben az azóta frissen mosott ruhákról szedegette a szőreimet.

Nagyon örülök

Anya talált egy ócska sálat. Ki akarta hajítani a szemetesbe, de előbb még a nyakamba kötötte viccből. Aztán rájött, hogy nem kellene a kukában végeznie, mert lehet, hogy az ő tündibündi kiskutyája örülne neki, így kötött rá pár csomót és megkaptam. Hát teljesen odavagyok tőle. Csak olvadozok a gyönyörűségtől. Éjjel is a sállal aludtam. A fejem alá tettem, nehogy valaki meglovasítsa nekem reggelig!

Nem kellenek nekem nagy dolgok a boldogsághoz!

"Elszaladt velem a csacsi mostanában."

Anya tegnap nem vette észre, hogy mire vetemedtem. Fel-alá járkált a lakásban és kereste, hol vagyok. Eszébe sem jutott, hogy a babzsákon keressen, hiszen az nekem tiltott hely. De hát nem figyelt, pihengetett, én meg gondoltam, hogy megengedhetem magamnak azt a luxust... Mikor végül felfedezett, nem mert nagyon kiabálni velem, mert félt, hogy ijedtemben összepisilném magam és az imádott babzsákját.

Ma is megkockáztattam a dolgot, de ma szidalmak helyett már rögtön Anya papucsa repült felém. Én meg uzsgyi szaladtam is a helyemre. Reménykedtem, hogy ennyivel megúszom, de nem így történt. Kaptam két pofont a sejhajomra és ki lettem zavarba az előszobába, a bünti helyre. Persze én is odatettem magam és vicsorogtam és csattogtattam a fogam Anyára, nehogy már azt higyje, hogy ő az erősebb, de végül kimenekültem előre. Könnyű a kissebbet bántani!

Ráadásul még Apának is elpanaszolta az esetet a Galád!

Mikor Apa haza érkezett gyorsan a helyemre szaladtam. De észrevette a turpisságot és megkérdeztem, hogy mi a fenét kerestem már megint Anya helyén? Aztán úgy rám ordított, hogy húzzak kifelé, hogy fülem-farkam behúzva szaladtam is...

Most megint be fog keményíteni!