Lebuktam

Amint Anya meg Apa elmentek itthonról, bevackoltam magam a kanapé sarkába. Olyan jót szundikáltam, hogy észre sem vettem mikor Anya haza érkezett. Pontosabban észrevettem csak későn és már időm sem volt a helyemre rohanni. Hát jó rég volt ilyen, hogy ilyen nyilvánvalóan rajta kaptak. Próbáltam eggyé válni a kanapéval, meg láthatatlannak lenni mert féltem, hogy Anya nagyon le fog szídni. Annyira izgultam, hogy a végén még be is pisiltem. De Ő egy szót sem szólt csak odajött és lependerített az ágyról. Persze később már szólt mikor észrevette, a foltot az ágyon és neki kellett kisikálni...
Végül felhívta Apát és elmesélte neki a storyt. Végig nevetett. Nem tudom mi olyan vicces ezen?!
Én inkább meghúzom magam, mielőtt tényleg elővesznek valamiért. Ha akar Anya úgyis tud találni valamit amibe beleköthet.

Nekem kell az elsőnek lennem...

...amikor beszállunk a liftbe, vagy kiszállunk a liftből, ha bemegyünk valahova, ha kijövünk valahonnan, ha haza érkezünk, vagy eljövünk otthonról. Nekem kell elsőnek bemenni az ajtón.
Akkor is ha valaki jön hozzánk, én akarom elsőnek üdvözölni. Ha Anya elkezd főzni, már akkor ott mászkálok a lába alatt, hogy ha leesik valami, nehogy valaki beelőzzön, én ehessem meg, vagy ha kész a finomság én kaphassak belőle először. Ha sétálunk én megyek legelől, a Gazdiék nem is bírnak velem lépést tartani...
Igazából mindegy, bármiről is legyen szó, a lényeg, hogy ÉN LEGYEK AZ ELSŐ! Mit nem tudnak ezen megérteni a Gazdiék???

Mit kell tenni, ha fenn akad egy bokron a botod vagy egyéb játékod?

...azért mert a Gazdiék bénán dobták, vagy csak szimplán kiakarnak szúrni veled és közben végig rajtad nevetnek míg te szenvedsz vele, hogy visszaszerezd a rágcsálnivalódat.

Nézd meg hova esett!

Próbálj meg segítséget kérni!

Annak, az esélye, hogysikerrel jársz igen csekély (egyenlő a nullával).

Tervezz!

Vegyél nagy lendületet és...

...Ugrálj!

Előbb-utóbb eléred amit akarsz, vagy ha nem akkor egy idő után majd leesik magától...

...és amit megszereztél, az a Tiéd.

ÉLVEZD!

A Munka Ünnepén

(Apáék tegnap nagyon későn jöttek haza a ballagás után. Már rég aludni szoktunk olyankor. Engem is felébresztettek legédesebb álmomból, hogy lemenjünk egyet sétálni. Megörvendeztettem Anyát és rögtön elintéztem mindent, csak mielőbb mehessek vissza pihikézni.)

Ma van a Munka Ünnepe. Ennek örömére reggel korán keltünk és mentünk Anya szüleihez. Ahogy autóba szálltunk egyből tudtam, hogy ez csak azt jelentheti, hogy a kertbe megyünk.

Mikor odaértünk láttam, hogy nagyon sokan vagyunk (legalább mindig lesz aki játszik velem), ott voltak a Nagymamiék Mazsival, Gazdiék, Anya szülei és Juci meg Peti!
Jó, hogy végre mentünk valahova, mert mióta tüzelek, jóformán egész nap bezárva ülök itthon. Anyáék nem engedik, hogy más kutyákkal játszak, sőt amint meglátnak egyet, már messziről elkerülik. Kiszúrás.

Egész nap rohangáltam, totál kifáradtam. Most nem voltam olyan fitt mint máskor, ami vagy a tüzelés miatt van, vagy pedig egyszerűen csak kijöttem a gyakorlatból, ami nem csoda így, hogy már vagy egy hete nem voltunk sehol.

A fiúk isteni pörköltet főztek! Természetesen én is kaptam belőle. Sőt még csontot is kaptam, ami nagyon ritkán fordul elő. Jó gyorsan elropogtattam, mielőtt még meggondolnák magukat.

Visszafelé a kocsiban már nem kellett Gazdiéknak egyszer sem rám szólniuk, hogy üljek meg nyugton a fenekemen, mert majdnem elaludtam. Mire haza érkeztünk már annyi energiám sem volt, hogy a vizes tálkámhoz elvonszoljam magam, egyből bedőltem az ágyikómba.

Hoppon maradtam

Reggel mire észbe kaphattam volna, már ismét biztonságba helyezték előlem a becsomagolt babzsákot. Így aztán alvással töltöttem a napot amíg nem jöttek haza Gazdiék.
Délután megérkezett Apa. Azonnal öltözködni kezdett, pakolászott, láttam készülünk valahova, így hát én is összeszedtem magam. Kinyújtóztattam a sok pihenésben elgémberedett lábacskáimat és vártam, hogy induljunk. Egyszer csak csöngettek. Eszembe jutott, hogy lehet, hogy nem mi megyünk, hanem hozzánk jön valaki, hogy engem meglátogasson! Peti volt az! Na hát Őt IMÁDOM!!!
Már rohantam is volna elé, de a gonosz Apa bezavart a helyemre és nem engedte, hogy körbe ugráljam. Ezek után meg fogták magukat és együtt elmentek Kriszti ballagására. Engem meg otthon felejtettek, pedig tudják, hogy én is imádok ballagni. Ja, és még a babzsákot is magukkal vitték...