Most már nem csak Krisztinek, hanem Anyának is van egy óriási babzsákja itthon. Apától kapta karácsonyra. Nagyon vigyáz is rá, még azt sem engedi, hogy a két lábamat rátegyem. Ha odamegyek hízelegni, mindig elzavar. Utálja, hogy az egész lakás tiszta szőr miattam és reménykedik, hogy a babzsák tiszta marad.
Mikor Krisztinél voltunk fura szagok voltak a babzsákján. Még egy pokróccal is le volt takarva. A hülye is látta, hogy ott bizony kutya aludt. Fel is ugrottam, hogy jobban szemügyre vegyem a dolgot. Rájöttem, hogy Anya mért félti tőlem az ő kis foteljét. Igazán kényelmes, még jobb mint a kanapé és nyilvánvaló, hogy csak magának akarja. Lunának ilyen kényelmes helye van, énmeg még csak ki sem próbálhattam???
Hát ezt nem hagyhattam annyiban. Attól kezdve én is elkezdtem használni. Amint kitették a lábukat a lakásból, én már kényelembe is helyeztem magamat. Persze Gazdiék kiszúrták a dolgot, de nem tudtak mit csinálni velem, úgyhogy így került itthon is egy pléd a babzsákra.
Így ment ez mostanáig. Mert nemrég Anyáék leköltöztek pár nap erejéig a kanapéra. Az ott lakó két plüss vadászgörényt pedig száműzték a babzsákra. Most, hogy ők elfoglalták a kényelmes helyemet, nekem esélyem se maradt, hogy befészkeljem magam melléjük. Anya amúgy is megtiltotta, hogy egy ujjal is hozzáérjek az ő kis görénykéihez. Így hát mostanában marad a kanapé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése