Mostanában gyakran a focipályára megyünk ki sétálni. Ott Lunát is elmeri engedni Kriszti és én is végre enyhíthetek a kilóméterhiányomon anélkül, hogy más kutyákkal találkoznánk (ennek Gazdiék a tüzelésem miatt külön örülnek).
Még nem vagyunk túl jóban. Luna állandóan játszani akar velem, én viszont jobban szeretem a saját utamat járni. Nem elég, hogy nem érzem magam túl fényesen emiatt a fránya tüzelés miatt, de még egy kölyök hülyeségeit is el kell viselnem??? Hát leginkább jól leugatom és megmorgom, bár nem sok sikerrel, mert ugyanúgy játszana velem tovább, nem ijed meg tőlem. Össze-vissza ugrál, emelgeti a lábait, nem is emelgeti pofozgat csupa szeretetből... tök lüke!
Azt meg igazán sérelmezem, hogy Gazdiék engedték, hogy játszon a labdámmal. Alig tudtam tőle visszaszerezni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése