Épp a szokásos teendőimet végeztem, amikor egyszer csak valaki lenyomta a kilincset. Vadul ugatva rohantam, hogy kizavarjam a betolakodót, mikor látom, hogy Gazdiék jöttek!
Hát én majd kibújtam a bőrömből. Össze-vissza ugráltam, forogtam, nyalogattam őket. Mikor már agyon ölelgettek és szeretgettek én akkor sem bírtam leállni. Mindig van a lábamban ez a rugózás ha örülök és akkor csak úgy pattogok mint a gumilabda és le sem lehet lőni!
Annyira örültek nekem, hogy mikor haza érkeztünk ők le is költöztek a galériáról, hogy inkább melettem alszanak. Persze Apa mondogatta, hogy nem bírja odafenn a hőséget éjjel és ezért, de én tudom, hogy csak miattam van az egész, mert már annyira hiányoztam nekik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése