Esti futás

Anyának új hobbija van. Mióta ilyen szép idő lett, azóta esténkét fut. Legalábbis Ő így hívja. Én nem nevezném futásnak, azt a döcögést, lihegést és minden kanyarban megállást amit csinál. Egy nagy hasú kiöregedett öleb is tovább bírja mint Ő, de sebaj. Kíváncsi vagyok meddig fog tartani a lelkesedése.
Remélem sokáig, mert így minden este magával visz a Várba és én is jól kifutkorászhatom magam(na ezt nevezem én futásnak).

Tegnap pont akkor mentünk amikor a legnagyobb bandázás volt. Jött velünk Anya ismerőse is, Noémi és hozta magával Pumit. Rajtunk kívűl volt kinnt még legaláb 10 másik kutyus is de lehet, hogy több is. Persze az élen Kaga. Pumival nem nagyon foglalkoztam, de ő sem velem. A többi kutyát meg már ismertem, mert mikor Kagáéknál voltam pár napot, akkor mindig velük jöttem sétálni. Próbáltak haverkodni velem, kicsit szaladgáltunk is de azért jól megugattam őket. Hiába én voltam a legkisebb, de én mégiscsak a Kaga rokona vagyok, Ő pedig az én nagy és okos védelmezőm és nem mellesleg a Vár Ura. Szóval muszáj volt mindenkit helyre tenni, hogy tudják mi a dörgés. Szegény Pumi meg nem nagyon akart ismerkedni. A próbálkozásai legtöbbször balul sültek el és veszekedései után mindig leszídta Noémi. Sajnáltam szegényt.

Ma korábban jött haza Anya és hamarabb kimentünk a Várba. Most nem sétáltunk olyan sokat, csak "futott" pár kört. A többiek sem voltak még sehol, amit kicsit sajnáltam is, de nem bánkódtam sokat mikor haza indultunk mert tudtam, hogy Apa otthon rántott husit süt. Hátha nekem is jut belőle egy kicsit.

Nem tévedtem. Nem bírtam magammal össze-vissza rohangáltam, ugráltam és nyüszítettem csak engedjék már meg mielőbb, hogy megehessem. Persze rosszul tettem, hogy türelmetlenkedtem, mert csak mérgesek lettek rám és a helyemen várattak, hogy "tanuljak meg kultúráltan viselkedni". Aztán nagy sokára elhangzott a varázsszó; "TIÉD". Két másodperc alatt benyaltam az egészet. Nem vitték túlzásba. Reklamáltam is utána, hátha kapok még egy kis husikát, de nem jártam szerencsével, mert Apa rám szólt: "Ettél már, mit akarsz még? Vonulj a helyedre és maradj már nyugton!Szedd a lábad! Mintha élnél..."