Mai nap kicsit túlzásba estem ami a kanapét illeti.
Sikerült annyira belegabalyodnom az ágytakaróba, hogy elég észrevehetően összetúrtam, lógott az egész, félig a földön volt.
Jól be is voltam tojva, csak úgy lapultam a párnácskámon mikor Apa haza érkezett. Ezt nem tudom elsinkofálni, ezt még a hülye is észreveszi.
De Apa nem szídott le. Egy rossz szót sem szólt.
Viszont az ágyat nem tette rendbe, megvárta vele Anyát, ő sokkal szebben megtudja csinálni. (Szerintem Apa ha akarná se tudná olyan szépen ráteríteni az ágytakarót.)
Persze azt mondta, hogy azért hagyta úgy az egészet, hogy megmutassa Anyának mit művelt a "kutyája".
Ha valami rosszaságot csinálok olyankor senki nem akar a Gazdim lenni, mindig egymásra mutogatnak. Anya csak dohog, hogy "Ádám, nézd meg, mit csinált a kutyáD!" és Apa is Anyának morog, hogy " Az idióta kutyáD már megint mit művelt...!".
Szerencsére Anya se csinált nagy ügyet a dologból. Azért megkérdezte, hogy mi a fenét kerestem a kanapén, de miután hanyat fekve megadtam magam a földön, nem hozta fel többet a témát és békén hagyott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése