Tüzelés

Egyszer már történt ilyen, még nyáron. És most újra. Tüzelek.
Nem jó dolog ez. Folyton mehetnékem van és nyüszítek meg hisztizek Gazdiéknak, ők meg ettől kikészülnek és jól rám szólnak.
Amikor végre leérünk sétálni, akkor sem nagyon foglalkozom azzal, hogy elintézzem a dolgomat, inkább szaglászgatok. Mindig sürgős szaglászhatnékom van. Azt akarom, hogy minden fiú kutya vegyen észre! Ha észrevesznek és odajönnek hozzám, na azt viszont már nem szeretem és dühösen megmondom nekik a magamét. A lány kutyákat meg simán elzavarom a környékről. Most is odajött hozzám egy, kishíjján leharaptam a fejét, jól nekiugortam, mikor Anya nem fogta elég erősen a pórázomat.
Annyi a fontos dolog most a séták alkalmával (szaglászás meg jelölgetés), hogy gyakran mikor haza érkezünk, akkor jövök rá, hogy pisilnem vagy brumiznom kell, mert elfelejtettem. Akkor megint nyüszítek meg mászkálok...
Apa meg megint leszól és helyemre zavar. "Domino most már elég volt! Hagyd abba! Húzzál a helyedre!"