Annyira lefárasztott a hétvégi kiruccanás, hogy nagyjából semmihez nem volt se kedvem, se erőm azóta.
Onnantól, hogy vasárnap kidőltem, nagyjából estig folyamatosan csak aludtam. Na jó, egyszer felkeltem mert nagyon kellett pisilni és gyorsan elintéztem egy eldugott helyre. Igazán a jó szándék vezérelt, mert nem akartam szegény Anyát felébreszteni.
Mondanom sem kell, hogy ő nem értékelte az én nemes tettemet, mikor a számítógép asztal alatti tócsát felfedezte. Szerinte ugyanis az nem tócsa hanem inkább egy kissebb tavacska volt. Szerintem ez meg részlet kérdés.
Az ominózus eset után inkább szépen a helyemre vonultam és bevackoltam magam a pokrócomba. Jobb alvással tölteni a napot, mint, hogy Anya szövegelését és dirigálását kelljen hallgatnom.
Aztán mikor Apa haza érkezett a munkából, magamhoz tértem. Kinyújtóztattam elmacskásodott lábaimat és már vittem is neki a játékaimat, hogy játszunk. Apát nem hozta lázba a dolog és elhajtott. Anya akart volna játszani velem, de vele meg én nem akartam. Eszem ágába sem volt odavinni hozzá a labdámat, hiába kérte olyan szépen.
Ezen megint jól megsértődött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése