Amikor Apával sétáltunk belém kötött egy törpe snauzer. Franc tudja mi baja volt, lehet, hogy csak simán nem tetszettem neki. Nem is tudom, hogy jutott eszébe kikezdeni velem, amikor nyilvánvaló, hogy lány létemre én vagyok az erősebb! Meg amúgy is, hogy jön egy fiú kutya ahhoz, hogy beugasson egy hölgynek? Felháborító! Csak ugatott hangosan, őrült módjára morgott és majd fel akart falni. Még Apa is ráordított, bár annyira nem volt hatásos. Én egy ideig tűrtem, de mikor már nem bírtam, jól odakaptam! Ezt párszor eljátszottuk, aztán rájött, hogy nem érdemes kikezdeni velem és elpályázott. Jól tette.
Aki nem tud velem békében lenni egy parkban, az jobb ha be sem teszi a lábát a kerületbe.
Ugyanez vonatkozik arra is, aki nekem nem szimpatikus. A múltkor egy pitbullt is megtámadtam, mert nem tetszett a pofája. Azóta az öreg néni már ha messziről meglát, nagy ívben kikerül minket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése